Bizony nehéz, hiszen az épületegyüttes új szárnyának építése még 1986-ban kezdődött, ám a folyamat néhány év múlva, több mint tíz évre, leállt. A munkálatok csak 2003-ban folytatódtak, példás gyorsasággal. A 21 milliárd forintos beruházással megvalósult kórház és rendelőintézet ma az ország legkorszerűbb, a kor követelményeinek maximálisan megfelelő intézménye, ahol a legmagasabb orvosi szaktudás a legmodernebb infrastruktúrával párosul, és sok tekintetben legalább tíz évvel meghaladja a korát – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter. Hozzátette: a komplexum nem csak a Magyar Honvédség egészségügyi ellátását biztosítja; július elsejétől, az Állami Egészségügyi Központ (ÁEK) egyik bázisaként a civil betegellátási feladatokból is kiveszi a részét. Jelenleg még a március elsején létrejött MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ (HEK) felelős az intézmény üzemeltetéséért.
A kórház jelenleg a Róbert Károly körúti és a Podmaniczky utcai telephelyeken működik, ám a honvédelmi miniszter több fórumon is beszélt arról az elképzeléséről, miszerint a jövőben – a kórház rekonstrukciójának esetleges második ütemét követően – egy telephelyen lenne az egész ÁEK. Nagyon lényeges, hogy az új rendszerben az igényjogosultak köre változatlan marad; a központ úgynevezett beléptető kapuk segítségével biztosítja az igényjogosultak gyors hozzáférését a szakszerű vizsgálatokhoz és a kezelésekhez.
A honvédelem és az egészség ügye egyaránt nemzeti ügy; közösen kell munkálkodnunk a sikerekért – zárta beszédét Szekeres Imre, majd dr. Németh András orvos dandártábornokkal, az MH HEK parancsnokával közösen átvágta a nemzetiszín szalagot, átadva ezzel a felújított kórházat. A rekonstrukciónak emléket állító táblát Havril András vezérezredes, a HM HVK főnöke leplezte le.
Ezen ünnepélyes alkalomból – a honvédelmi miniszter előterjesztésére – dr. Sólyom László köztársasági elnök május 21-ei hatállyal altábornaggyá léptette elő dr. Svéd László nyugállományú orvos vezérőrnagyot, május 27-ei hatállyal pedig vezérőrnaggyá dr. Hetei Péter orvos dandártábornokot, a kórház parancsnokát. A kórház rekonstrukciós munkáiban, illetve a honvédegészségügy átszervezési folyamatában kimagasló teljesítményt nyújtottaknak a honvédelmi miniszter elismeréseket, jutalmakat adott át.
De mit is takar a fentebb említett modern infrastruktúra? A kórház életében bekövetkező egyik legfontosabb változás, hogy a pavilonos elrendezést felváltotta a tömbkórházas működés. Ennek egyik lényeges eleme, hogy a betegek gyorsan, fedett területen, meghatározott útvonalon közlekedhetnek a rendelőintézet, a diagnosztikai épület, valamint a hotelépületek között. A Sürgősségi Betegellátó Központ (SBK) fektető része egy tizenkét ágyas és két négyágyas betegmegfigyelő helyiségből áll. A fektetőben – annak ágyainak műszerezettsége révén – a beteg állapota folyamatosan nyomon követhető. Az SBK része a kórház hetedik emeletén lévő helikopter-leszálló is.
Míg korábban az egyes osztályok külön műtőblokkal rendelkeztek, addig most egy tizenkét műtőből és két steril kezelőből álló központi műtőblokkot alakítottak ki. Az intézményben egy sürgősségi műtő, egy császárműtő és egy plasztikai sebészeti kisműtő is található. Európai szintű nővérhívó-rendszert (huszonkét nővérállomással és 478 ágymodullal) építettek ki, melyen a betegek rádiót is hallgathatnak, sőt – az előre fizetett mobiltelefon-kártyákhoz hasonlóan – egyenlegük feltöltése után akár telefonálhatnak. Az új orvoshívó rendszer egy, a belső hálózaton indított levél hatására sms-üzeneteket generál, így a betegek és a kórház munkatársai bárhol, bármikor képesek utolérni az illetékeseket.
Kiépült a központi órahálózat, a modern betegirányító-, betegbehívó-, valamint a csőpostarendszer is. Ez utóbbi biztosítja a sürgős gyógyszerek, laborminták és gyógyítással kapcsolatos dokumentumok megfelelő helyre történő azonnali eljuttatását.
2007.05.20.
(forrás: www.honvedelem.hu) |
